Egy orvos emlékére...

"Ma nem csak egy szív dobban
Fájdalmasan a múltat idézve.
Ma nem csak egy könnycsepp
Hull a hideg földre.

Ma nem csak egy csokor
Érkezik hozzád,
Hanem sok, sok,
Rengeteg gyertyaláng

Család, Rokonok, Barátok,
Ismerősök mellett
Kollégák, Betegek, Páciensek
Említik mind neved.

Szüleid már veled vannak,
Megpihent a kis család.
De itt maradt sok vérző szív.
Hatalmas űrt hagytál ránk.

Férjed egyedül zombiként bolyong.
Nincs vele már, csak a fájdalom.
Lányaid sírnak, hol lehetsz vajon
Ezen az esős hajnalom…

Mély bánat és magány,
Ami hátramaradt.
Nem pótolhat téged semmi,
Könnyeink hullanak.

Hol a Kópé mama?
Úgy szeretjük, add elő,
Mondja 6 kis hangocska.

 Kisunokák pityognak

Könnyezik mellettem
Édes kicsi Léna.
Oly jó volt a nagymama,
Úgy hiányzik néha.

Két szerető vejed tartja
Lányaidban a lelket.
Ők nyújtanak támaszt
Remegő lábnak, kéznek.

Barátok, ha köszöntenek
Sírodnál állnak.
Egy éve már elmentél,
De nem enyhül a bánat.

Orvosi széked üres,
Betegeid hiába várnak,
Hogy mosolyogj, hogy vizsgálj
Hogy sebüket ellássad.

Kis zöld autód nem jön már,
Nem szállsz ki belőle,
Csillogó szemüveged mögül
Nem kérdezel többet.

Nem írsz már recepteket Vagy adsz szurikat,
Hiányolják a páciensek
Dorgálásaidat.

Születésed napján ők is
Csak sírodhoz mehetnek.
Magányosak ők is,
Mint megannyi gyermek.

Hiányolják ők is
Gondoskodásod.
Mosolyod, szavaid,
Simogató kézfogásod.

Hadd beszéljek most
Mindenki nevében.
Páciens, beteg, család,
Barát perceiben.

Akárhol is vagy,
Álmod legyen csodás!
Nézz le ránk és mosolyogj,
Ahogyan te szoktál.

61. születésnapodon
Mind rád gondolunk.
A világ minden tájáról
Szívünk harangja kondul.

Hald meg a harangokat és
A csengőcskéket.
Boldog születésnapot neked,
Drága Távoli Lélek!!!"

MVZ.