szerda, április 29

Édesanyák, Nagymamák, Emlékek......

Sziasztok!!!


Ezúttal kicsit gyűjtögettem 
és hoztam pár szösszenetet
(versek, idézetek, dalok) anyák 
napjára nektek. 
Fogadjátok és adjátok 
tovább szeretettel!!!
 
/A zeneszámok a youtube.com oldalról, a dalszövegek a zeneszoveg.hu weblapról lettek kölcsönözve. Köszönjük!!! Az énekesnő képére kattintva minden 
dalt meg tudsz hallgatni. /



Czézy: Mamahttps://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=q1rgM8LPynQ

A kéz - mit ma is látok,
ahogy hűti homlokom -
gyengébb tán,
de most is biztos oltalom.

Szavaid is hallom,
ahogy megvigasztaltál.
Ma fakóbb tán a hangod,
de így is szíven talál.

Most fojtogat a félelem,
hogy másképp is lehet.
s egyszer asztalunknál üres lesz helyed..

Mama, jöjj még százszor,
arcodon míg napsugár ragyog!
Addig szólj rám,
hisz gyermek is csak addig vagyok.
Súgd meg kérlek múltad titkát,
ahányszor tudod…
..míg e Föld az otthonod.

Ma is, hogyha kérném,
lenne báli jelmezem,
s a tű, mit százszor átszúr,
ma sem az én kezem…

És sose jut az vissza,
amit értem vállaltál.
Mégis, hogyha kérném,
ma is helyettem adnál.

Most fojtogat a félelem,
hogy másképp is lehet.
s egyszer asztalunknál üres lesz helyed..

Mama, jöjj még százszor… 


"Az Isten elhatározta, hogy megteremti az édesanyát. Már egy hete bajlódott vele, amikor megjelent egy angyal és így szólt:
- Ezzel vesztegettél el egy egész hetet?
- Ige. De olvastad-e a megrendelőlapot? Mosható legyen, de ne plasztik anyagból. 180 alkatrészből álljon és mindegyik cserélhető legyen, kávéból és az előző napok maradékából éljen, olyan legyen a csókja, hogy mindent meggyógyítson, és legalább hat pár keze legyen.
Az angyal hallgatta, és hitetlenkedve rázta a fejét:
- Hat pár?
- Nem a kezek megteremtése a nehéz - mondta az Isten -, hanem az a három pár szem, amellyel egy anyának rendelkeznie kell.
- Olyan sok?
A jó Isten bólintott. - Az egyik pár azért kell neki, hogy csukott ajtón keresztül is megláthassa, hogy mi történik amikor beszól: "Mit csináltok?" és azt a választ hallja, hogy "semmit". Egy másik szempárra a fej hátsó részén azért, hogy észre vegye, amit nem kell látnia. A harmadikra pedig azért, hogy mikor gyermeke valami rosszat tett, szemeivel közölhesse: "Mindent tudok és éppen ezért melletted vagyok."
Uram - szólt az angyal, enyhén megérintve a karját -, ma már eleget dolgoztál, térj nyugovóra, holnap is lesz nap.
- Sajnos nem tehetem - szólt az Úr -, már majdnem befejeztem. Elkészült egy édesanya, aki magától meggyógyul, ha beteg, aki tud hat ember számára ebédet készíteni egy fél kiló darált húsból.
Az angyal kíváncsian körberepdesi a minta-anyát és sóhajtva megjegyzi: - Túl gyöngéd.
- De mindennek ellen tud állni. Neked halvány fogalmad sincs mit tud egy édesanya elviselni - szólt az Úr.
- Tud gondolkodni?
- Nemcsak hogy gondolkodni tud, hanem annyira ügyesen használja az értelmét, hogy még a kompromisszumra is képes - állította az Úr.
Akkor az angyal közelebb hajolt a modell-anyához és az egyik ujját végig húzta az arcán.
- Itt van valami ami fölösleges - szólt az angyal.
- Nem fölösleges ott semmi - szólt az Úr -, az egy könnycsepp.
- Hát az meg mire jó?
- Azzal lehet kifejezni az örömöt, a bánatot, a csalódást, a fájdalmat, a magányt és a büszkeséget.
- Te egy lángész vagy! - kiáltott fel az angyal.
Finom melankóliával válaszólt az Úr - Megvallom az igazat, a könnyet nem én teremtettem!
Ha a könnyet nem az Isten teremtette, miért erőszakoljuk mi mások szemébe?"

(Bruno Ferrero)

Édesanyáknak, akiknek nem tudunk eléggé hálásak lenni a fájdalmakért, kedvességért, törődő gondoskodásért, amit kaptunk....

"Eljött újra anyák napja
Minden asszony nagy napja.
Ez a nap csak rólatok szól nem másról
Az önzetlen, gyönyörű anyákról.
Tudom sokszor megbántottalak már,
De hidd el szeretetemnek irántad nincs határ.
Gyermekként kívántam néha más anyát,
Mindent megengedő pótmamát.
De felnőve jöttem rá csak igazán,
Mennyi áldozatot hozott az én anyám.
Mennyi mindent tudtál jobban, mint én
S nem hiába tiltottál meg dolgokat, te szegény.
Első voltam tesómmal együtt tudom,
S kívánni jobb anyát nem tudnék már látom.
Mindig azért dolgoztál,
Hogy nekünk jobb életmódot adhassál.
Csupa szeretetet és áldozatot kaptam tőled,
S nem tudom valaha viszonozni tudom-e.
Igyekszem, próbálok mindig valami csekélységgel,
Hogy ha néha nem is így tűnik kérlek hidd el.
Felnevelni engem nem lehetett könnyű tudom,
Nem fogadtam mindig szót, belátom.
De úgy érzem már felnőttem
S nem feledtem, miket tanítottál nekem.
Mindennél jobban szeretlek téged,
Így kívánok boldog anyák napját neked."


Szabó Huba

 

Koncz Zsuzsa: Mama kérlek....


https://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=VBt6aP3xoQI 1. Mama, kérlek, meséld el nekem,
Hogy milyen volt az élet nélkülem!
Gondoltál rám, mikor azt tervezted el,
Hogy mi lesz majd, ha nagy leszel?

2. Mama, kérlek, meséld el nekem,
Hogy hogyan kezdődött az életem?
Véletlen volt, vagy gondoltál reám
Azon az édes éjszakán?

R. Hisz jól tudod, nem kértelek.
Nem kértem tőled az életet.
S még mielőtt majd egyszer meghalok,
Még tudnom kell, miért vagyok.

3. Mama, kérlek, meséld el nekem,
Hogy milyen volt az első szerelem!
Érezted azt, amikor téged elhagyott,
Milyen jó, hogy én még nem vagyok?

4. Mama, kérlek, azt mondd meg nekem,
Akartad-e azt, hogy így legyen?
Én azt hiszem, hogy véletlen csupán,
Hogy éppen ő az én apám.

R. Hisz jól tudod, nem kértelek.
Nem kértem tőled az életet.
S még mielőtt majd egyszer meghalok,
Még tudnom kell, miért vagyok


5. Mama, látod zavarban vagyok,
Most megint egész másra gondolok.
Lesz majd talán, igen, lesz majd valaki,
És tőlem is ezt kérdezi.
Mit mondjak én akkor neki?
Mit mondjak én?



 
Anyák napján a nagymamákról se feledkezzünk meg, hiszen szüleinket nekik köszönhetjük, így nélkülük mi sem lennénk...


Czéhmester Erzsébet: Nagymama köszöntése

Nagymama, nagymama,
Drága, gondos dajka,
Aprócska koromnak
Melengető napja.
Be sokszor siettél
Könnyem letörölni,
Hogyha bánatom volt
Szívedre ölelni!
Emlékszem: még mikor
Csöpp kezemet fogva
Először vezettél
Engem a templomba.
Aranyos kis ajtó
Oltár fölött csukva-
Suttogva mutattad:
„Ott van a Jézuska”.
Nem is értettem még,
De tenéked hittem,
Így neveltél engem,
Ebben a szent hitben.
Azóta megnőttem,
Tudok imádkozni,
Kis Jézustól reád
Ezer áldást kérni!


Bekker Zita: Anyák napján

Május első vasárnapján
Korán reggel felkelek.
Kinn a kertben két csokorral
Harmatos gyöngyvirágot szedek.
Egyik csokor anyáé lesz,
Ki ha baj van ölébe vesz.
Ölébe vesz, becéz, ringat, vigasztal,
Dúdolgat és azt suttogja nincsen baj.
Az a másik csokor a mamáé!
Mondd el neki gyöngyvirág.
Köszönöm, hogy felnevelte nekem
A legdrágább anyát.




Halász Judit: Hívd a nagymamát

https://www.youtube.com/watch?v=e26nPQLSP0k&index=19&list=PLWXRjSa2ZGgNIGiVlB6LZF6KD0sieIGUv Ha anyukád azt sem tudja már,hogy hol áll a feje
és apukádnak a sok munkától nincs egy perc ideje
és úgy érzed már tűrhetetlen,hogy senki nem figyel rád
akkor azt ajánlom,hívd a nagymamát.

Ha otthon éppen földre borult az elkészült leves
és azt mondják,hogy miattad van, és mindenki ideges
és ráadásul megint koszos a frissen mosott ruhád,
akkor azt ajánlom, hívd a nagymamát.

A nagymama mindig készen áll és mindig van ideje
és nála jobban nem szereti az unokát senki se
A nagymama mindent megenged és nála mindig jó
hogy legyen ki csak veled törődik,a nagymama arra való

Legyen ki csak veled törődik,a nagymama arra való

Ha otthon olyan a hangulat,hogy mindenki kiabál
mert valaki későn jött haza és a mosógép se jár
és ráadásul az is baj,hogy rendetlen a szobád,
akkor azt ajánlom, hívd a nagymamát.

A nagymama mindig készen áll...

Ha a szomszéd néni bepanaszol,hogy rossz voltál megint
és hiába mondod védekezésül,hogy nem is voltál kint
s ha azt hallod,hogy jobban tennéd,ha befognád a szád,
akkor azt ajánlom,hívd a nagymamát.

A nagymama mindig...


És végül még versek, idézetek azoknak, akik nem köszönthetik már édesanyjukat ....  Közöttük én sem (2015. március 28-ától), de tudom, lelke velem van, vigyázó szemét most is rajtam tartja és mindengondolatomat és szívdobbanásomat hallja...






   

Szekér Györgyi: Anyám napján

Tőlem már nem retteg mezőnek virágja
Nem szakítom szépségét fonnyadó világba
Ha köthetnék csokrot hulló könnyeimből
A legszebbeket válogatnám ki szememből
Tőlem már nem remeg virágoknak szirma
Nem kérem illatuk édesanyámnak nyílva
Ha tehetném ismét tavasszal születnék
Örökbe nyíló virágod illata lennék
Tőlem már nem reccsen virágoknak szára
Nem tépem életük a hamvasztó vázába
Ha kérhetném életem támaszként élném
Melyhez létezésed köldökzsinórral kötném"





M. Laurens: Anyák napjára


Mondd, emlékszel-e még édesanyádra,
Halkan szelíd, csitító szavára,
Mikor keblén szoptatva, éhesen,
Füledbe súgta - Nagyra nőj életem! -

Mondd, emlékszel-e még arra a dalra,
Amit dúdolgatott drága ajka,
Láztól égő, kicsiny tested féltve,
Aggódó könnycsepp csillogott szemébe.

Érezted-e, hogy testéből születtél,
S fájdalmából, létre emelkedtél.
Mert édes volt számára az a kín,
Melynek fizetsége az anyai cím.

És Ő büszke volt reá, mert megérte,
Gyermeke lelkében továbbélve.
S áldott testét oltárként imádva,
Leborulok elé, anyák napjára.
Pest- Buda, 2013. április 30.






http://www.mindenegybenblog.hu/idezetek/egjen-ez-a-gyertya-azokert-az-edesanyakert



És végül, az egyik kedvencem:


"Egy napon a gyermek így szólt Istenhez: - Azt beszélik, holnap leküldesz a Földre. De hogyan fogok ott élni, hiszen olyan kicsi és védtelen vagyok? Az Isten azt válaszolta: - A sok angyal közül kiválasztottam egyet neked. Várni fog téged és vigyáz majd rád.

- De - mondta a gyermek - itt a Mennyországban nem csinálok semmi mást, csak énekelek és mosolygok. Erre van szükségem, hogy boldog lehessek.
Az Isten így szólt:
- Az angyalod mindennap fog énekelni neked, és érezni fogod az angyalod szeretetét, és boldog leszel.
- És - mondta a gyermek - hogyan fogom megérteni az embereket, ha nem értem a nyelvüket?
- Könnyű - mondta az Isten. - Az angyalod meg fogja tanítani neked a legszebb és legédesebb szavakat, amiket valaha is hallani fogsz és az angyalod türelemmel , gondossággal meg fog tanítani beszélni is.
A gyermek felnézett Istenre és így szólt:
- És mit fogok tenni, ha veled akarok beszélgetni?
Isten rámosolygott a gyermekre és azt mondta:
- Az angyalod össze fogja tenni a kezeidet és megtanít imádkozni.
- A gyermek azt mondta:
- Úgy hallottam a földön rossz emberek vannak. Ki fog engem megvédeni?
Az Isten megölelte a gyermeket és azt mondta:
- Az angyalod óvni fog téged akkor is, ha ez az élete kockáztatásával jár!
A gyermek szomorúan nézett és így szólt:
- De mindig szomorú leszek, mert nem láthatlak téged!
Isten megölelte a gyermeket.
- Az angyalod mindig beszélni fog neked rólam, és meg fogja mutatni, hogy hogyan juthatsz vissza hozzám. Habár én mindig melletted leszek.
Ekkor nagy békesség volt a Mennyben, de már hallani lehetett a földi hangokat.
A gyermek sietve megkérdezte:
- Istenem, ha most mennem kell, kérlek áruld el nekem az angyalom nevét!
 
Isten így válaszolt:
- Az angyalod neve nem fontos... Egyszerűen csak így fogod hívni: Anya."


Szandi: Anya

https://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=mzSUfWaoTfk
Anya tőled ragyog fenn az ég
Anya tőled minden olyan szép
Hiszen máig Te adod a szív melegét
Ehhez hidd el, a mosolyod elég.

Régen volt már jól tudom
Hogyha féltem nyugtattál
Ma is azt várom, anya fogd a kezem
Bár már felnőttem.

Érzem túl kevés a szó
Köszönöm, hogy vagy nekem
Az a boldogság, mit az életed ad
Minden áldott nap.

Anya tőled ragyog fenn az ég
Anya tőled minden olyan szép
Hiszen máig Te adod a szív melegét
Ehhez hidd el, a mosolyod elég.
Anya tőled ragyog fenn az ég
Anya tőled minden olyan szép
Hiszen máig Te adod a szív melegét
Ehhez hidd el, a mosolyod elég.

Szívem csokrát átadom
Üde, friss szeretetből áll
Amit szívből adsz, egyszer visszakapod
Így tanítottál.
És már tudom milyen jó
Miről annyit álmodtam
Hogy a gyermekem boldogan mondja nekem
Mit én Neked mondtam.

Anya tőled ragyog fenn az ég
Anya tőled minden olyan szép
Hiszen máig Te adod a szív melegét
Ehhez hidd el, a mosolyod elég.
Anya tőled ragyog fenn az ég
Anya tőled minden olyan szép
Hiszen máig Te adod a szív melegét
Ehhez hidd el, a mosolyod elég.

Anya tőled ragyog fenn az ég
Anya tőled minden olyan szép
Hiszen máig Te adod a szív melegét
Ehhez hidd el, a mosolyod elég.
Anya tőled ragyog fenn az ég
Anya tőled minden olyan szép
Hiszen máig Te adod a szív melegét
Ehhez hidd el, a mosolyod elég.

Ez a szép nap ma csakis a Tiéd.

 


Szeretettel: Biggie

vasárnap, április 12

Szösszenet a döntésekről....

Kaptam egy kérdést ma és igen elgondolkodtató volt. Csak azért  osztom meg veletek, mert érdekes,
mennyire másképp látjuk mi emberek a világot és teljesen ellentétesen gondolkozunk. Én csak a saját válaszaimat teszem mellé, szeretném, ha azt mindenképp megismernétek: 




 "Te vagy saját sorsod alakítója. Te vagy a forgatókönyvíró. Te találod ki a sztorit. Te forgatod a tollat, és az eredmény mindig tőled függ." :) Ti hogy érzitek , mennyire fogjátok a tollat vagy adtátok mások kezébe?"
 
Én vagyok az irányító mindenképp. Én írom a sorsom, én hozom meg a döntéseimet. Ám ahhoz, hogy döntsek, kellenek a kihívások, akadályok, lehetőségek. Hogy melyiket választom, csak rajtam múlik....szerintem.... :)

A megfelelni akarás is egy döntés és az adott dolgok elfogadása, elutasítása vagy megváltoztatása is ...
… és nem arra céloztam, hogy csak magammal kell foglalkoznom és miden más nem érdekel. Kissé félreértettek szerintem.. :( Aki ismer, tudja ezt, hiszen eddig beteg édesanyámmal törődtem, amiről én döntöttem.. Most, hogy elment, nagyon hiányzik, bárcsak élhetett volna még, de az meg az ő döntése volt, hogy nem veszi igénybe a kezelést... Ráadásul 3 gyermekem van, de én döntöttem úgy, hogy be merem vállalni, nem csak úgy kipotyogtak belőlem, mert a gyermeknevelés nem ér véget a szüléssel... És az is egy döntés, hogy édesapámat eddig anyukám tartotta el, vállalta anyukám ezt, most pedig nem fogad el segítséget apukám, mert nem akar... Ezek mind döntések. A család szó nem arról szól, hogy kinek mi hogyan kötelező. Az örökbefogadott gyerek is élhet szerető családban és az édes gyermek is lehet bántalmazott... De sorolhatnám még, hány példám van a döntések szükségességére. És ráadásul ne korlátozzuk ezt a családra, mert a döntés fogalma, az irányítás volt a kérdés, nem az, ki hogyan gondoskodik a családjáról. ….igen, helyesen gondolod, hogy igenis felelősséggel tartozunk egymásért. :) És azt is, hogy társas lények vagyunk. :) <3 De pont ezért fontos az is, hogy merjük vállalni a döntéseinket és álljunk ki mellettük. Néha a terhekről kell döntenünk, néha pedig arról, meddig akarunk még gondoskodni valakiről, aki nem akarja, vagy akár arról, meddig finanszírozzuk családtagunk dohány és szeszlesitaltermékeit szeretetből... És már bele sem megyek a munkahelyi vagy családon belüli erőszak témába, mindenki tudja, mire gondolok.

Szóval kellenek a döntések, és a döntésekhez az erő, de nem felelőtlenül vagy család, barátok, szeretet nélkül... hanem ésszel... így gondolom.... <3 :)

És mindig van egy út....




 
"Tudod a könny olyan kincs, ami segít jó helyre gurulni a bánatnak és az örömnek. Nagyon rossz lehet annak, akinek nem jutott ebből a kincsből. Ha neked van, szerencsés vagy!"



Szeretettel: Biggie